safe

Allergy to ambrosia - Further therapeutic approach after the ambrosia pollen season

  • Nemzetközi adatok szerint Európában a lakosság 15-20%-a szenved allergiás náthában. A betegség gyakorisága növekszik, az elmúlt 25 évben megduplázódott a betegek száma. E jelenségért több tényező együttes tehető felelőssé, melyek közé tartoznak a környezeti tényezők, a levegőszennyeződés növekedése, az embert körülvevő vegetáció változása (pl. az Európában nem őshonos parlagfű európai elterjedése), a kemizálás, a jelentős mennyiségű gyógyszer fogyasztás, a tápanyagokban előforduló sok mesterséges anyag és a dohányzás.
    A parlagfű Amerikából érkezett óceánjáró hajókon a 19. század végén, és azóta lassan és feltartóztathatatlanul terjed Európában. Invazív gyomnövény, szinte mindenütt életképes. Színes virága nincs, így a többi gyom, illetve kultúrnövények közé vegyülve alig észrevehető. Gyorsan virágba borul, rengeteg széllel szálló virágport termel, egyetlen növény akár 8 milliárd pollent is. A virágzás csúcsidőszakában a levegőben köbméterenként több száz, akár 1000 feletti pollent mérnek. Augusztus elejétől október közepéig, sokszor az első fagyokig virágzik. Magja 20 évig is csírázóképes lehet. A parlagfű gyorsan adaptálódott nyílt élőhelyeken, a megműveletlen területeken és szinte minden vetésterületen és ültetvényen.
    A szénanátha kiváltó okai a különböző virágporok, pollenek. A virágporok száraz, szeles időben nagy mennyiségben jutnak el jelentős távolságokra. A hazai éghajlati viszonyok között három pollenszezon van. Az első február-március táján elkezdődik a kora tavasszal virágzó fák pollenjei miatt. A második április végétől júliusig tart, amikor a füvek és egyes gabonafajták pollenjei tartósabb és súlyosabb tüneteket váltanak ki. A harmadikat a gyomok virágzása váltja ki. A szénanáthások között a parlagfű allergia a leggyakoribb, hetekig fennálló, kellemetlen, erős tünetekkel jár.
    A tünetek fennállásának időtartama, illetve a kiváltó tényezők alapján az allergiás nátha két csoportba osztható. Egyik formája a szezonális allergiás nátha, azaz a szénanátha. Tünetei a vízszerű orrfolyás, tüsszögés, orrviszketés, orrdugulás, melyet gyakran kísérnek szemtünetek, viszketés, könnyezés, szemhéjduzzadás, valamint fül- és torokviszketés. Esetenként fáradtság, levertség, fejfájás, alvászavar, a koncentrálóképesség csökkenése is jelentkezhet. Gyakori a szénanátha és az asztma bronchiale együttes előfordulása. Ilyen betegnél rohamszerű köhögés, fulladás, sípoló légzés, mellkasi feszülés, éjszakai tünetek is jelentkeznek.
    A másik forma, a nem szezonális allergiás nátha tünetei hasonlóak, azzal a különbséggel, hogy általában a gátolt orrlégzés az uralkodó, a szemtünetek ritkák. Az egész éven át tartó náthás panaszok hullámzó lefolyást mutatnak és az esetek egyharmadában szénanáthával is társulnak. Kiváltói leggyakrabban a háziporatkák, toll, állati szőrök, gombaspórák.
    Az allergiás nátha kivizsgálásában az első és legfontosabb a beteg alapos kikérdezése, amely kiterjed a betegség megjelenésének pontos idejére, a tünetek megjelenésének gyakoriságára, a tünetek időtartamára és súlyosságára, a korábbi életkorban előforduló allergiás betegségekre, a családban előforduló allergiás betegségekre, részletes családi, környezeti és foglalkozási körülményekre. Ezt követi a fül-orr-gégészeti vizsgálat. A következő vizsgálat a bőrpróba, amely során az alkar hajlító oldalán, a bőr felszínére cseppentett allergénen keresztül pontszerű hámsérülést ejtenek a bőrön. Pozitív esetben, 15-20 percen belül, a szúrás körül csalángöb és bőrpír jelenik meg.
    Az allergiás nátha kezelésében legfontosabb az allergiát kiváltó tényező kerülése. Sajnos pollenallergia esetén nehéz az allergén elkerülése, de a beteg számára mindenképpen tanácsos bizonyos életmódbeli változtatásokat, illetve környezetrendezési lépéseket tenni. Ennek egyik legfontosabb eleme az országos szintű összefogás a parlagfűmentesítés céljából.
    Némely esetekben gyógyszeres kezelés is szükséges. A terápia részei az ún. antihisztaminok, tabletta, orrspray és szemcsepp formában. Kínzó orrtünetek, főleg orrdugulás esetén szteroidos, gyulladáscsökkentő hatású orrspray-ket alkalmazunk. Szénanátha esetében célszerű a gyógyszerek korai, azaz a tünetek megjelenése előtti alkalmazása, és a pollenszezonban ezeket folyamatosan kell használni.
    Szerbiában és Magyarországon rendszeresen mérik a légköri pollenkoncentrációt, amelyet a médiában, interneten közölnek, így a pollenszezon kezdete előtt alkalmazva a megfelelő gyógyszert, megelőzhető a súlyosabb allergiás reakció kialakulása.

    További kezelés a parlagfű pollenszezon után

    Közeledik a parlagfű pollenszezon vége. Kérdések vetődnek fel azzal kapcsolatban, hogy milyen módon kell tovább kezelni a betegeket. Megjegyzésként a kezelés eltér attól főggően, hogy a beteg melyik csoportba tartozik.
    Az első csoportban tartozó betegeknél, parlagfűre és egyéb gyomokra érzékenyeknél, a tünetek évekig csak a virágzás időszakában jelentkeznek, és ezt „szezonális" allergiának nevezik. Az ő esetükben fokozatosan kell megszüntetni a javasolt terápiát szeptember végén vagy októberben, a klinikai képtől és a pollináció naptár adataitól függően.
    A második csoportban lévő betegeknék az év más időszakaiban is jelentkeznek tünetek, és náluk folyamatos terápiát szükséges végezni, valamint rendszeres megfigyelés alatt kell őket tartani, és alkalmilag szakorvoshoz fordulni. Ezek a betegek általában különböző inhalatív allergénekre érzékenyek, némelyeknél úgynevezett keresztallergia jelentkezik, vagyis allegiás tünetek jelentkeznek bizonyos ételek fogysztása követően.
    A harmadik csoportba azok a betegek tartoznak, akik ebben a szezonban jelentkeznek először a klinikán. Náluk további kivizsgálásokat kell végezni, legelőször is bőrpróbát a parlagfű pollenjére való érzékenység meghatározása céljából. A vizsgálatok eredményéitől függően lehetséges a további terápia és kezelés tervezése. A betegeknek fel kell hívni figyelmét arra, hogy a jövő év nyár folyamán is jelentkezennek, mielőtt a levegőben lévő parlagfű pollen mennyisége jelentősebb lenne.

     

     


    1.9. 2013.

 
EUThis website has been produced with the financial assistance of the European Union. The content of the website is the sole responsibility of the European Affairs Fund of Autonomous Province of Vojvodina and can under no circumstances be regarded as reflecting the position of the European Union and/or the Managing Authority.