safe

Vodič za lekare

Partnerek

Tartományi Városrendezési, Építési és Környezetvédelmi Titkárság
Tartományi Városrendezési, Építési és Környezetvédelmi Titkárság
Vajdaság Autonóm Tartomány Európai Ügyek Alapja
Vajdaság Autonóm Tartomány Európai Ügyek Alapja
Zombor Város
Zombor Város
Baja Város Önkormányzata
Baja Város Önkormányzata
dobri susedi

Asztma

  • Az asztma komoly globális egészségügyi probléma. Világszerte az emberiség szinte minden korosztálya megbetegedhet ebben a krónikus légzőszervi betegségben, amelyet ha nem kezelnek megfelelőképpen nagyban korlátozhatja a normális életvitelt, esetenként pedig végzetes kimenetelű is lehet.

    Az asztma a légutak nyálkahártyájának krónikus gyulladásos elváltozása. A krónikus gyulladásban levő légutak hiperaktivvá válnak és elzáródás, dugulás keletkezik bennük, ami megnehezíti a levegő áramlását (bronchoobstrukció, hörgődugulás nyálkás elzáródással és erőteljes gyulladással). Mindez elsősorban akkor jelentkezik, amikor különféle rizikófaktorok, allergének hatásának van kitéve a szervezet (mint például a poratkák, állatszőr, svábbogarak, egyes növények virágpora, penész, munkahelyi irritálók, párolgó anyagok, cigarettafüst, vírusos fertőzések, túlzott fizikai erőfeszítés, erős érzelmi hatások, irritáló vegyi anyagok, egyes gyógyszerek, mint az aszpirin és a bétablokkolók).

    Asztmás rohamok (vagy az állapot romlása) időnként jelentkeznek, de a légutak nyálkahártyájának gyulladása állandó jellegű.

    Az asztma diagnózisát gyakran az alaptünetekből, illetve az előzmények révén állítják fel. A következő jelzések, tünetek esetén felmerül az asztma gyanúja:

    • Sípoló hang kilégzéskor - elsősorban gyerekeknél. (A tüdővigzsgálati normális lelet nem zárja ki az asztmát).
    • Kórtörténet szerint:
      • köhögés, amely főleg éjszaka erősödik meg
      • ismétlődő sípolás a mellkasban
      • ismétlődő nehéz légzés
      • ismétlődő nehéz mellkasi érzés
    • A tünetek éjjel jelentkeznek, vagy fokozottabbak és felébresztik álmából a beteget.
    • A tünetek szezonálisan jelentkeznek fokozottabban.
    • A betegeknél több esetben ekcéma, vagy szénanátha is jelentkezik, vagy családi asztma-kórtörténet, vagy atópiás betegségekről.
    • A tünetek a következő esetekben, vagy a következő kontaktusok révén jelentkeznek, vagy fokozódnak:
      • szőrös állatok
      • aeroszolos vegyi anyagok
      • hőmérséklet-változás
      • poratkák
      • gyógyszerek (aszpirin, vagy bétablokkoló)
      • túlzott fizikai erőfeszítés
      • virágpor, pollen
      • légzőszervi (vírusos) fertőzések
      • füst
      • erős érzelmi megnyilvánulás
    • A tünetek reagálnak az antiasztmatikus terápiára.
    • A megfázásos tünetek „lehúzódnak a tüdőre", vagy több, mint tíz nap kell visszahúzódásukhoz.

    A tüdő működésének vizsgálatakor lehetőség nyílik a levegő áramlási nehézségeinek, reverzibilitásának és variabilitásának felbecslésére és az asztma diagnózisának felállítására.

    A spirometria, vagy légzésfunkciós vizsgálat a levegő áramlási nehézségeinek és reverzibilitásának megállapítására szolgáló módszer, az asztma diagnózisának megállapításakor.

    A kilégzési csúcsáramlásmérés, vagy PEF (peak expiratory flow) ugyancsak jelentős lehet az asztma diagnózisának felállításánál és figyelemmel kíséréséhez.

    Egyéb diagnosztikai tesztek:

    • Az asztma tüneteivel, de normális tüdőműködési eredményekkel jelentkező betegeknél a bronchiális reaktivitás vizsgálata is segíthet az asztma megállapításánál.
    • Továbbá az allergénekkel bőrön végzett próbák és a szérumban a specifikus IgE meghatározása.

    Az asztma osztályozása:

    Az asztma gyógyításának célja a klinikai megnyilvánulások kontrolljának elérése és fenntartása hosszabb időtartamra. Ha az asztma felügyeletét, kontrollját sikerül elérni, akkor a betegek meg tudják előzni a rohamok többségét és elkerülhetik a kellemetlen tüneteket úgy napközben, mint éjjel és fizikailag is aktívak tudnak maradni. A napi tünetek megjelenésének gyakorisága, az akadályozott aktivitás, éjszakai tünetek jelentkezése, a tüdő működésében fellépő tünetek kezelésére szedett gyógyszerek szükségessége szerint az asztma lehet kontrollált, részben kontrollált és kontrollálatlan fázisban.

    Az asztma kontrolláláshoz szükséges:

    • megfelelő orvos-beteg viszony kialakítására
    • feltárni és csökkenteni a rizikófaktorokat
    • helyesen megítélni az asztmás állapotot, követni a betegség alakulását és gyógyítani azt
    • megállítani a betegség előrehaladását.

    Az asztma kontrolljának elérését célzó gyógyítás:

    Minden betegnek az asztma mértékének megítélése alapján kell terápiát alkalmazni, majd csökkenteni a terápiát, amint kontrollált fázisba került a betegség, illetve növelni a terápia intenzitását amennyiben rosszabbodik a beteg állapota. 

    A gyógyítás minden lépésében a légzést megkönnyítő gyógyszerek (rövid hatóidejű béta 2 agonisták, antikolinerg) alkalmazását kell eszközölni a tünetek elhárítására. Emellett a legtöbb betegnek szüksége van egy, vagy több olyan gyógyszerre, amely kontroll alatt tartja az asztmát. Az inhalációs kortikoszteroidok a leghatásosabb gyógyszerek, amelyek rendelkezésre állnak erre a célra. Alkalmazható még hosszú hatásidejű béta 2 agonista, anti-leukotriene, lassú hatásidejű teofillin, nátrium- kromoglikát, nedokromil, és immunomodulátorok.

    Sok betegnél nyálkahártya-gyulladás (Rhinitis) is jelen van az asztma mellett, ami erősíti a tüneteket. Az orrmelléküregek heveny és idült gyulladása (Sinusitis) is súlyosbíthatja az asztmás tüneteket és gyógyítani kell. Felnőtteknél orrpolip is jelen lehet az asztma mellett orrnyálkahártya-gyulladással és sokszor aszpirin-szenzitivitás is fennáll.

     

 
EUEz a weboldal az Európai Unió pénzügyi támogatásával valósult meg. A weboldal tartalmáért teljes mértékben a Vajdaság Autonóm Tartomány Európai Ügyek Alapja vállalja a felelősséget, és az semmilyen körülmények között nem tekinthető az Európai Unió és / vagy az Irányító Hatóság állásfoglalását tükröző tartalomnak.