safe

Partnerek

Tartományi Városrendezési, Építési és Környezetvédelmi Titkárság
Tartományi Városrendezési, Építési és Környezetvédelmi Titkárság
Vajdaság Autonóm Tartomány Európai Ügyek Alapja
Vajdaság Autonóm Tartomány Európai Ügyek Alapja
Zombor Város
Zombor Város
Baja Város Önkormányzata
Baja Város Önkormányzata
dobri susedi

Gyakori kérdések

 

  1. Hogyan érkezett a parlagfű Szerbiába?
  2. Milyen a növény?
  3. Hogy ismerjük fel a parlagfüvet?
  4. Mi a pollenallergia?
  5. Honnan tudjuk hogy egy növény allergén?
  6. Mit idéz elő a parlagfű pollenje?
  7. Hogyan diagnosztizáljuk az allergiát? 
  8. Hogyan kezeljük az allergiás betegségeket?
  9. Mit tanácsolnak a parlagfű-allergiásoknak?
  10. Hogyan mérjük a pollenkoncentrációt?
  11. Rendezve van-e törvényileg a parlagfű-írtására?

 

 

Hogyan érkezett a parlagfű Szerbiába?

A parlagfű nem európai növény. Amerikából érkezett óceánjáró hajókon a 19. század végén, és azóta lassan és feltartóztathatatlanul terjed Európában. Jelenleg Európában több van mint Amerikában. Egy növény több mint egymilliárd pollent termelhet, amelyek a szél segítségével több négyzetkilóméternyi területet fertőz meg. A pollenmag akár negyven évig is megtartja csírázóképességét. Szerbiában először 1953-ban jelentkezett a szerémségi Karlócán. Ennek a gyomnak is több fajtája létezik, Szerbiában a sárgásan virágzó terjedt el. Ahol megjelenik, négyzetméterenként 200, 300, 500 de akár 700 növény is van. A parlagfű gyorsan adaptálódott nyílt élőhelyeken, a megműveletlen területeken és szinte minden vetésterületen és ültetvényen.

vissza az oldal tetejére

Milyen a növény?

A parlagfű egy invazív gyomnövény, az egyik legismertebb és legveszélyesebb allergén növény. Leggyakrabban utak és vasúti sínek mentén, parlagon hagyott területeken, nem megfelelően gyomirtott, és bolygatott földeken, rendezetlen udvarokon fordul elő, de behatol a búzába, gyümölcsösökbe, szőlőültetvényekbe, kertekbe is. Szója, cukorrépa és kukoricatáblákban is előfordul. Amennyiben a megjelenés után nem kerül sor a kiírtásra, akkor rendkívül gyorsan terjed. A gyomnövény megzavarja a települések környékének az utak menti vegetációját is, és megnehezíti a kommunális szolgálat munkáját a közterületeken, és megnöveli a költségeket is. A parlagfű vegyipari, gyógyszeripari és hasonló iparágak nyersanyagaként történő alkalmazására állandó kutatások folynak, és már most látható, hogy nagy lehetőségek rejlenek benne. Pillanatnyilag a legjelentősebb gazdasági hasznot a parlagfű nyers pollenjének ipari feldolgozása adja, amelyből allergénkivonatok készülnek, amelyeket aztán allergiatesztek kidolgozására és immunoterápiás készítmények ellőállítására használnak.

vissza az oldal tetejére

Hogy ismerjük fel a parlagfüvet?

A parlagfű (Ambrosia atremisiifolia L.) egyéves lágyszárú növény, amely 2 m magasra is megnőhet. Vidékünkön április közepétől csírázik. Leggyakoribb élőhelyei az elhagyatott, nem gondozott építési területek, kertek, művelés alatt nem álló mezőgazdasági területek, kukorica és napraforgóparcellák, utak-, vasutak mente, vagyis minden hely, ahol elegendő fényt talál. Parlagfűvel erdős területeken sohasem találkozhatunk.

A parlagfű szára felálló, sárgászöld színű, enyhén szőrös, vagy érdes és sohasem teljesen fásodott, keresztmetszetén négyszögletes, erőteljesen elágazó. A sziklevél alatti szárrész szennyes vöröses, vagy barnás vöröses színű. A sziklevelek széles tojásdadok, lekerekített csúcsúak, rövid nyelűek.


Az első levelek aprón szőrösek, erősen osztottak, az alsó levélszeletek lándzsásak, a csúcsi levélke nagyobb, két oldalán a bemetszés egyenlőtlen. A levél pillás, ez főleg a szélén észlelhető, a levélnyél szőrös. A következő levelek sűrűbben szőrösek. A levél színe sötétzöld, fonákja szürkészöld. A növény felálló, erőteljesen elágazó szárú, átlagosan 30-80 cm magas, de nem ritka az embermagasságú példány sem. A szár levelei tojásdad alakúak, erősen tagoltak.


Virágai aprók, amelyek a fő és oldalágak csúcsán fürtökben helyezkednek el. A fészekvirágzatban csak porzós virágok találhatók, számuk 10-15. A nővirágok a lentebb álló levelek hónaljában egyesével találhatók. Parlagfű a szél általi megporzáshoz alkalmazkodva hatalmas mennyiségű pollent termel. Ritka állományban inkább a termős, sűrű állományban a porzós virágok dominálnak. Porzós virágai július elején-közepén megjelennek, a termős virágok egy-másfél héttel később. A virágok beporzását a szél végzi, a virágpor szóródásának legnagyobb tömege július végén és augusztus hónapban történik meg, ezután kisebb mennyiségben egészen a fagyok beálltáig tart. Termése 2-4 mm hosszú, szürke, szív alakú. A termés érése október közepe táján kezdődik. Egy közepes növény több ezer, vagy akár több tízezer magot érlel, de 60 ezer magot is termelhet egyetlen tövön. A mag rendkívül ellenálló, akár harminc évig is csíraképes marad.


Gyökere rövid, igen elágazó karógyökér, nem hatol mélyen a talajba, így sekélyebb, tömődött talajon is képes megélni.
Keserű íze miatt a természetben egyetlen élőlény sem fogyasztja. A parlagfű elnevezése a görög ambrotos szóból ered, melynek jelentése megsemmisíthetetlen, hallhatatlan, és ez arra utal, hogy ezt a növényfajt lehetetlen kiírtani.


A parlagfű pollenje ovális, vagy gömb alakú, felületén tüskékkel, belsejében allergén fehérjéket tartalmaz. A pollen apró, 2-250 µm, szél segítségével akár 300 km távolságra is átvihető. Mennyisége száraz, meleg nyarakon nagyobb.

vissza az oldal tetejére

Mi a pollenallergia?

A pollenallergia idényjellegű, abban az időszakban jelentkezik, amikor a levegőben megjelennek a gyomok és füvek pollenjei. A pollenallergiákra jellemző, hogy periodikusan jelentkeznek, a meghatározott pollen megjelenése után a levegőben. A pollenkoncentráció a levegőben függ az éghajlattól és a vegetációtól. A mi vidékünkön a parlagfű pollenje a legallergizálóbb.


A parlagfűre való érzékenység tüsszögéssel, a szemszúrással, könnyezéssel, orrdugulással, orrfolyással jelentkezik és az egész szezonra jellemző lehet. A felsoroltak mellett a pollenre érzékenyeknél jelentkezhet nehéz légzés és mellkasi fájdalom is. Ez a bronchiális asztma jele, amelyet a parlagfű-allergia váltott ki.


Az allergiás személyeknek nagyon érzékeny az ellenállóképességük, hevesen reagálnak az veszélytelen részecskékre (allergénekre), mint a pollen. Amikor az érzékeny személy belélegzi az allergént, az a véráramba kerül, az ellenállóképesség reagál, és allergiás reakció lép fel. Az orrdugulás miatt a szaglás érzése csökken vagy teljesen eltűnik. Szem alatti karikák jelentkezhetnek a megnövekedett véráramlás miatt. A páciensek gyakran ingerültek, fáradtak, dekoncentráltak, amely csökkenti a munkaképességet, megterheli a beteg környezetét és megnehezíti a szokásos kommunikációt.

vissza az oldal tetejére

Honnan tudjuk hogy egy növény allergén?

A következő három feltétel alapján:

  •  a növény pollenjének allergénnek kell lennie - a pollenmag struktúrájában létezik allergén vegyület amelyik a nyálkahártyával érintkezve allergiás reakció vált ki,
  • a növény szél általi beporzása - a növények pollenjét a szél kilóméterekre, sőt többszáz kilóméterre elviszi, felemeli 2-3 méter magasra, mert szárazak, nagyon kicsik és könnyűek,
  • ezek a növények nagyszámú pollent termelnek - a szél által beporzott önmegtermékenyítő, anemofil növények nagy mennyiségű pollent termelnek

vissza az oldal tetejére

 

Mit idéz elő a parlagfű pollenje?

Allergiás nátha: Az ember erős orrviszketést érez, gyakran tüsszög, sokszor tízszer is egymást követően, és az orrából vizenyős váladék folyik.

Szemhártya-gyulladás (konjuktivitis) jelentkezhet egyedül és a pollennáthával együtt és hörgőszűkülettel. Az ember viszketést és szúró fájdalmat érez a szemben, a nyálkahártya vörös. Erős könnyezés jelentkezik, és a szemhéj is duzzadt lehet.

Allergiás asztma mind gyakoribb betegség, különösen a gyerekeknél. A fájdalmak legkifejezettebbek a kora reggeli órákban, amikor nehézlégzés jelentkezhet, miközben a betegnek nehezebb a kilégzés, melyet láthatóan erőlködik. A belégzés rövid és zajos, hangos, a kilégzés megnyúlik, és sokszor sípolást lehet hallani a mellből. A légzésroham általában köhögéssel és kis mennyiségű köpettel jár.

Bőrallergia - bőrviszketésben, vörösségben jut kifejezésre, gyakran hólyagocskák is jelentkeznek.

vissza az oldal tetejére

Hogyan diagnosztizáljuk az allergiát?

Több módszer létezik az allergia diagnosztizálására

A) Bőrteszt
B) Provokációs teszt
C) Vérvizsgálat

vissza az oldal tetejére

Hogyan kezeljük az allergiás betegségeket?

A gyógykezelés alapeljárásai:
1) gyógyszeres kezelés
2) immunterápia
3) alternatív módszerek.

A pollenallergia nem gyógyítható, de léteznek módszerek, melyekkel az allergiás tünetek könnyíthetők, és az adagolt gyógyszerek
mennyisége csökkenthető.

Az allergiás betegségek megelőzése lehet:

  • a túlérzékenység megszüntetése (primáris)
  • az allergénekkel való érintkezés csökkentése (másodlagos) 
  • tüneti kezelés (terciális).

vissza az oldal tetejére


Mit tanácsolnak a parlagfű-allergiásoknak?

A betegség tüneteinek csökkentésére és a komolyabb problémák elkerülése végett a megelőző intézkedések és a gyógyszeres kezelés (antihisztaminok) kombinációja szükséges.

Megelőző intézkedések:

  • Ellenőrizze, hogy környezetében van-e parlagfű, 
  • Nem kell elhagyni a lakást a délelőtti órákban, amikor legtöbb pollen található a levegőben,
  • Kísérje figyelemmel a biometeorológiai jelentéseket,
  • Tartsa csukva az ablakokat a lakásán és az autóban,
  • Szeles időben maradjon otthon (a pollenszemek széllel könnyen és gyorsan terjednek),
  • Zuhanyozzon és mosson hajat minden este, mosson gyakran kezet,
  • Gyakran öltözzön át,
  • Ne szárítsa az udvarom és a teraszon a ruhát (a vizes ruha magába gyűjti a pollent),
  • Rendszeresem porszívózzon és mossa fel a padlót (ezzel összegyűjti és eltávolítja a polleneket),
  • Kerülje azokat az ételeket, amelyek hasonló allergiás reakciókat váltanak ki, a parlagfű esetében a görögdinnye, sárgadinnye, banán és a kamilla,
  • Tegyen maszkot, ha a kertben dolgozik, utána zuhanyozzon le és öltözzön át,
  • Délután és este tartózkodjon a természetben,
  • Eső után sportoljon a természetben, mert ilyenkor legkisebb a pollenkoncentráció, és amennyiben lehetséges,
  • Az évi szabadságát akkor használja ki amikor a lakóhelyén legtöbb pollen van, és utazzon el a tengerre vagy a hegyekbe.

vissza az oldal tetejére

 

Hogyan mérjük a pollenkoncentrációt?

Európában több mint húsz éve ún. pollencsapdák segítségével mérik a légköri pollenkoncentrációt. A topográfiától és a csapda minőségétől függően egy mérőállomás mintegy 100 km átmérőjű körzetet fed le. Szerbiában 2002. óta követik a pollenszintet, és pollencsapda Belgrádban két helyen található, valamint Újvidéken, Szabadkán, Verbászon, Nagybecskereken, Mitrovicán, Požarevacon, Čačakon, Kruševácon és Kragujevácon.

A pollencsapdát magas épületek tetejére helyezik. A szélirányba fordított készülék beszívja a levegőt, a kis részecskék megtapadnak egy műanyag szalagra ragadnak, amely egy óraszerkezettel ellátott dobra helyeznek. A dob egy hét alatt fordul egyet. A részecskékkel megrakodott szalagot leveszik a dobról, feldarabolják napi elosztásra és mikroszkóp alatt vizsgálják. Az eredmények a napi pollenkoncentrációt mutatják a levegő köbméterében.

vissza az oldal tetejére

Rendezve van-e törvényileg a parlagfű-írtására?

Az Európai Unióban nincs egységes jogi keret a parlagfű-írtására vonatkozóan, hanem ez minden tagország maga oldja meg. Ilymódon a mentesítésnek különböző modelljei léteznek. Több tagországban komoly lépéseket tesznek, egyesek még törvényes rendelkezéseket is hoztak a gyomnövény írtásának kötelezettségéről. Magyarországon az ilyen kampányok több mint tíz éve kezdődtek, posztereket nyomtattak a növény fényképével, és elmagyarázták, hogy miért káros, és miért kell tövestől kihúzni a földből. Az utóbbi években hasonló a helyzet Horvátországban is.


Kanadában törvényi kötelezettség létezik a parlagfű felszámolására a kertekben. A postások a városi rendőrséggel kötött egyezség értelmében, jelentik, hogy melyik kertben található parlagfű. Az érintett kertgazda büntetése akár néhány ezer dollár is lehet. Emellett igen eredményes módon - a médián keresztül állandóan tájékoztatják a lakosságot a növények virágzásáról, hogy időben megkezdhessék az allergia-elleni terápiát.


Országunkban A parlagfű gyomnövény irtásának és megsemmisítésének szabályozása - Ambrosia artemisiifolia L. (spp.) (Szerbia Hivatalos Lapja 69/2006) nevű dokumentumban található a parlagfű kérdésének egyetlen szabályozása. Ezzel a rendelettel meghatározzák a parlagfű írtásának és megsemmisítésének módjait, a károk megakadályozásának módjait a mezőgazdasági területeken, erdős területeken, építkezési területeken.


A rendelet 2. szakasza értelmében a parlagfű írtását és megsemmisítését végzik:

  1. A megművelt és megműveletlen mezőgazdasági földterületek (kertek, szántóföldek, gyümölcsösök, szőlőskertek, rétek stb.) tulajdonosai és használói,
  2. Beépített és nem beépített építkezési területek tulajdonosai és használói,
  3. A víz és kanálisok és környékük rendezésével megbízott szolgálatok,
  4. A közutak és vasútvonalak mentének fenntartói,
  5. A parkok, nemzeti parkok, temetők és más zöldfelületek karbantartásával megbízott szubjektumok,
  6. Az elhagyatott út menti területek, utak, ösvények, parlag, lefokozott legelő, elhagyatott parkok, kiírtott erdőrészek stb. tulajdonosai és használói.

 

A 2. szakasz szubjektumai kötelesek a vegetációs időszakban, a virágzás kezdetéig a felsorolt területeken írtsák és semmisítsék meg a parlagfüvet, a következő intézkedések alkalmazásával:

 

  1. agrotechnikai eljárások - földmegmunkálás (szántás, tárcsázás), a vetés ápolása (kapálás, talajlazítás, gyomlálás stb.)
  2. mechanikai eljárás - kaszálás, tépés, a növény meggyújtása stb.
  3. vegyszeres intézkedések - különböző gyomírtókkal.

 

A rendelet alkalmazását a Mezőgazdasági, Erdészeti és Vízgazdálkodási Minisztérium felügyeli.

Létezik egy utasítás is a rendelet alkalmazásáról, melyet a mezőgazdasági miniszter hozott 2006. szeptember 6-án.
Az instrukció szerint, az állami szervek és a növényvédelemmel felhatalmazott szervezetek, helyi önkormányzatok és a növény-egészségügyi ellenőrök a saját hatáskörükben:

 

  1. A felhatalmazott növényvédelmi szervezet értesíti a helyi önkormányzat szerveit a parlagfű pollenjének jelenlétéről, a tevékenységek javaslatával, módjairól és idejéről a hatáskörébe tartozó területen. 
  2. Amikor az önkormányzat felhatalmazott szerve (a kommunális felügyelő) tudomására jut a területi mezőgazdasági szolgálat, a polgárok bejelentés útján, vagy más módon, hogy az illetékességébe tartozó területen parlagfű van, írásbeli feljelentést tesz három napon belül az említett rendelet 2. szakaszának alanyainak. A felsorolt alanyok értesítve lesznek arról, hogy a tulajdonukban ill. használatukban lévő területen írtsák ki a parlagfüvet az értesítést követő 7 napon belül.
  3. Az önkormányzat illetékes szerve a határidő letelte után ellenőrzi, hogy elvégezték-e a parlagfű irtását. Ha ez nem történt meg, akkor azonnal értesítik a növényvédelmi felügyelőt.
  4. A növényvédelmi felügyelő 3 napon belül határozatot hoz azonnali hatállyal a parlagfű kiírtásáról. A végzésben meghatározzák, hogy amennyiben a megnevezett a meghatározott időn belül nem cselekszik, a parlagfű irtást elvégzi a felhatalmazott személy, az alany terhére.
  5. Ha az ellenőr saját maga jut információk birtokába a parlagfű jelenlétéről, erről értesíti az önkormányzat illetékes szervét, és az eljárás ez az utasítás szerint folytatódik.

A kommunális felügyelő rendszeresen értesíti az illetékes felügyelőt a parlagfű mentesítés aktivitásairól a növényvédelmi felügyelőt, aki havi jelentésében beszámol a növényvédelmi hivatalnak.


vissza az oldal tetejére

 

 

 

 
EUEz a weboldal az Európai Unió pénzügyi támogatásával valósult meg. A weboldal tartalmáért teljes mértékben a Vajdaság Autonóm Tartomány Európai Ügyek Alapja vállalja a felelősséget, és az semmilyen körülmények között nem tekinthető az Európai Unió és / vagy az Irányító Hatóság állásfoglalását tükröző tartalomnak.