safe

Vodič za lekare

Partnerek

Tartományi Városrendezési, Építési és Környezetvédelmi Titkárság
Tartományi Városrendezési, Építési és Környezetvédelmi Titkárság
Vajdaság Autonóm Tartomány Európai Ügyek Alapja
Vajdaság Autonóm Tartomány Európai Ügyek Alapja
Zombor Város
Zombor Város
Baja Város Önkormányzata
Baja Város Önkormányzata
dobri susedi

Útmutató az orvosok részére

  • Az allergia

    Az allergia a szervezet fokozott kóros reakciója immunmechanizmusok által a környezetben található anyagokra, melyeket allergéneknek hívunk. A por, a pollen, az élelmiszer fehérjék, idegenek az emberi szervezet számára. Antigéneknek nevezzük őket.
    A lakosság bizonyos százalékánál az antigének és antitestek harca allergiás reakciót vált ki. Allergiás reacióknál az antigéneket allergéneknek hívjuk.

    Ahhoz, hogy a szenzibilizáció létrejöhessen, a szervezet immunrendszerének kapcsolatba kell jönnie az allergénnel, memóriát létrehozni és készen lenni a védelemre amennyiben még egyszer ismét találkozik ugyanezzel az allergénnel. A szenzibilizáció létrejötte személytől személyig változik (néhány naptól egészen néhány évig), és az antitestek képződésével jellemezhető.

    Az atópia immunelváltozás, amely túlérzékenység a nem káros, szokványos a környezetben található antigénekre.

    A felfedezést, amely az atópia terminus bevezetéséhez vezetett Cooke és Van derVeer 1916-ban jelentették be a Journal of Immunology első kötetében. A szerzők leírják a bőr azonnali reakcióját a gyakori allergiás betegeknél, és arra a következtetésre jutottak, hogy az ilyen személyeknek különleges affinitásuk van, hogy természetes módon túlérzékennyé váljanak bizonyos fehérjékre, amelyekkel gyakran találkoznak a környezetükben. Az atópia terminust Coca és Cooke 1923-ban vezette be, ezen eredmények leírására.

    Az ismert allergológ Jack Pepys az atópiát úgy határozta meg, mint immun-választ, melynek jellegzetessége az IgE antitestek gyors produkciója a külső környezet szokások antigénjeire. Tehát, az IgE folyamatos és bőséges termelés előállítása, produkciója.

    Leggyakoribb allergének a füvek, fák, gyomnövények pollenjei, háziporatka, házi kedvencek, ételek, gyógyszerek, tartósítószerek, rovarok mérge.

    Az allergiás betegségek közé soroljuk a légzőszervek betegségeit, az asztmát, a szénanáthát, a bőrallergiát és az ételallergiát.

    A parlagfű, mint az allergiás betegségek kialakulásának rizikófaktora

    Az egyik legismertebb és legveszélyesebb gyomnövény a parlagfű (lat. Ambrosia artemisiifolia). Az egyéves növény 20 cm-től 2 méter magas lehet. Április közepén kel ki, késő nyáron és ősszel virágzik.

    A parlagfű pollenje allergiát vált ki az embereknél. Az érzékeny egyéneknél 20-30 polenszem 1 köbméter levegőben már erős allergiás reakciókat válthat ki, és egy növény több millió pollenmagot termel, melyek a szél segítségével több négyzetkilométernyi területre eljuthatnak.

    A parlagfű pollenje specifikus hatóanyag, amely szennyezi a levegőt. A nem specifikus SO2, NO2, CO2 az UV sugarak hatására nagyobb pollentermelést vált ki, és a vegyületek kémiai összetételének megváltozását a pollenmagokban, és ezzel megnövekszik az allergén fehérjék száma.

    A parlagfű elsősorban elhagyatott és rendezetlen földterületen telepedik meg. Írtásának leghatékonyzabb módja a gyökerestől való kitépés.

    A parlagfű allergia tünetei leggyakrabban augusztustól jelentkeznek, és a légzőszervekben, a szemben és a bőrön jelentkeznek- allergiás rhinitisz, konjunktivitisz, asztma, urtikária.

    Fontos megjegyezni, hogy a terápiát már a virágzás előtt 7-10 nappal meg kell kezdeni, vagyis még mielőtt a panaszok jelentkeznének.

     

 
EUEz a weboldal az Európai Unió pénzügyi támogatásával valósult meg. A weboldal tartalmáért teljes mértékben a Vajdaság Autonóm Tartomány Európai Ügyek Alapja vállalja a felelősséget, és az semmilyen körülmények között nem tekinthető az Európai Unió és / vagy az Irányító Hatóság állásfoglalását tükröző tartalomnak.